Dunaszerdahely, NFG-1 klub – interjú

Interju – Szabó Csaba, Dunaszerdahely, NFG-1 Film

2000. ősz

Dunaszerdahely Győrtől nincs félórányira sem autóban ülve. A város határában a “Dunajska Streda” tábla alatt magyarul is olvasható a helységnév. Mintegy húszezren laknak itt, vagy 95 %-uk magyar. Maga a település építészetileg nem túl impozáns, egyéb nevezetességére nem derült fény, mint az NFG –1 – Film  névre hallgató kultúrkörre. A klub legutóbb az “Őszi hömpölygés” elnevezésű minifesztivállal hívta fel magára a figyelmet,  ahol többek közt a Kampec Dolores és a Vidámpark lépett fel. A klub egyik vezetőjével, Szabó Csabával Hajnóczy Csaba beszélgetett.

Hogyan jött létre a klub?

Az NFG–1–FILM független nonprofit szerveződés, mely Dunaszerdahelyen a Csemadok tagszervezeteként alakult meg. Az NFG–1–FILM 1997-ben hivatalos kereteket öltött; 1995-től független filmes csoportként működött. Több fesztiválon is sikeresen szerepeltek filmjeink; kiemelnénk a Finnországban megrendezett World Festival of Non Professional Film Makers; ahová a Szlovák Független Filmfesztivál (CineAma ´99) győzteseként jutottunk tovább. 2000-ben Szlovákiát a berlini “Window To East” filmfesztiválon képviseltük. Ezenkívül több díjat szereztünk magyarországi fesztiválokon.

Milyen körülmények között tudtok működni?

1997 óta saját klubhelységünkben filmklubot működtetünk, ahol kulturális rendezvények (fesztiválok, koncertek, előadások, kiállítások) kerülnek megrendezésre. A klub működését Dunaszerdahely város Önkormányzata támogatja. Városunkban, a maffiának köszönhetően, a kulturális élet létezésének semmi jelét nem mutatta. A város egyetlen kultúrközpontjában pedig évente több alkalommal léptek fel olyan “neves művészek”, mint Zámbó James, vagy Lakodalom Lajos. Szórakozóhelyek közül egy sem mondhatta el magáról, hogy biztonságos – szóval a fiataloknak nem volt hova elmenni kikapcsolódni. Ezért is kerestek meg minket (97-ben), hogy tegyünk ez ellen valamit. Valahogy így jött létre, így született meg a filmklubunk. Azóta próbáljuk a maximumot nyújtani. 2 és fél év alatt hetenként állandó filmprogramot kínáltunk/kínálunk az erre éhezőknek, koncerteket és fesztiválokat szervezünk; próbáljuk visszahozni a kultúrát a klinikai halálból. Úgy látszik eddig sikeresen…

Kik alkotják a klub közönségét?

A klub közönségét általában főiskolás, egyetemista fiatalok alkotják, de jó számmal akadnak középiskolások is, ezenkívül az idősebb korosztály sem veti meg olykor-olykor a klub látogatását egy-egy koncertkor, vagy fesztiválkor.

Vannak-e előnyei annak, hogy Szlovákiában működtök, milyen hasznot tudtok ebből húzni?

Ha netán arra gondolsz, hogy mint Szlovákiában élő magyaroknak milyen előnyünk, hasznunk van ebből, hát erre csak annyit, hogy mi itt Dunaszerdahelyen nem csak magyaroknak, hanem szlovák ajkú közönségnek is kínáljuk a kultúrát. Ismerkedjenek más nemzetek szokásaival, és mi is megismertetjük a hazai szokásokat külföldön.

Hogyan kerültetek kapcsolatba a győri Mediawave csapatával?

Filmfesztiválokon ismertük meg Hartyándi Jenőt, a Mediawave igazgatóját. 1998-ban megrendezett “MEDIAWAVE” bemutató jellegű fesztivál sikerét követően (ekkor még csak filmeket vetítettünk, koncertek nem voltak), 1999-ben a “MEDIAWAVE ´99 Dunaszerdahely Fesztivál”, kulturális hídként az NFG–1–FILM szervezésében első alkalommal került megrendezésre. A többéves kapcsolat a Mediawave-el arra ösztönöz bennünket, hogy minél több közös programot, fesztivált szervezzünk, s minél szorosabb legyen Győr és Dunaszerdahely kapcsolata (lásd Mediawave 2000 Dunaszerdahely, és a készülő Mediawave 2001 Győr-Dunaszerdahely-Nickelsdorf).

Milyen terveitek vannak?

A legközelebbi a Mediawave 2001, amelyet most már nem csak Győr és Dunaszerdahely élhet át, hanem a Mediawave 11. születésnapján már az osztrák Nickelsdorf is bekapcsolódik ebbe a multimediális fesztiválba, s mint kulturális háromszög (akárcsak a “Bermuda”) szeretnénk elsüllyeszteni minden “kultúréhes hajót”. Ezenkívül a fesztivál egy része teljesen átkerül Dunaszerdahelyre (zsűrizés, kiértékelés stb).

Advertisements