4 Walls (2001. okt.)

Ezt az együttest a sors „hozta össze”. Volt egyszer egy Roof, a Tető. Tom Cora, a legendás csellista együtt játszott néhány éven át a The Ex-szel. Talán ez volt a csíra, talán nem: egyszer csak megjelent a színen Luc Ex basszusgitáros, Cora, valamint az énekes Phil Minton és a dobos Michael Vatcher közös zenekara, a Roof. Aztán 1998 áprilisában, 44 évesen meghalt Tom Cora.

Nem siettek vele, de végül folytatták többiek. Cora helyére a zongoristaVeryan Weston került, Minton régi partnere. A név szomorú tisztelgés: mi más maradna, ha összeomlott a tető, mint a négy fal.

 A 4 Walls számomra nem annyira a Roof folytatása, mint inkább a Minton-Weston duó kvartettá szélesítése. A zongora sokkal több „helyet” foglal el a hangzó térben, mint a cselló. Nehéz eldöntenem, hogy a Weston – egyébként kiváló zenészi teljesítményen alapuló – dominanciája hangszer- vagy személyiségkérdés-e. Mindenesetre a billentyűk mellett egészen más a többi hangszer élete is. A cselló-basszusgitár-dob hangszerhármasban kiegyensúlyozottabbak, kölcsönösebbek a viszonyok. A cselló mellett a basszusgitár függetlenebb, kevésbé funkcionális volt, mint a zongora alatt, és valahogyan a dobnak is tágabb a tér nyílott.

Az egyedüli veszteség persze csak Tom Cora távozása. Weston kiválóan zongorázik, virtuózan, színgazdagon, egy jelentős jazz-sikerekkel bíró zenészhez illően erősen gyökerezve a hagyományokban, és nyitottan e konzervatív hangszer lehetőségeinek határai felé. Phil Minton mindent tud, amit egy férfihangból meg lehet teremteni, az angolos „varieté”-jazzes intonációtól saját böfögő-röfögő-vinnyogó fulladozós-akadozós expresszióiig, jódlizó hadarásáig. Luc Ex-et valójában a Roofban sem az jellemezte, hogy gyakran bepattant volna a kör közepébe, itt is szerény mértékletességgel szolgálja az összképet, torzítós-gerjesztős effektusai a legfeltűnőbbek. Michael Vatcher, a Hollandiában élő amerikai dobos igazi mestere hangszerének, nem üt sokat, de azt nagyon a helyére. Csilingelő, sistergő perkái sokat gazdagítanak a hangzáson.

Négy szöveges dal szerepel a lemezen. John Henry Mackay (1864-1933) Anarchista Himnusza a kezdőszám komolyságával, valódi angol anthem-intonációval indul, hogy a teljes elborulás útjára lépve mintegy zeneileg is leképezze mondanivalóját. A Ho Apó (igen, Ho Si Min) kis költeményére készült opusz (Fine Weather) nem tűnik telitalálatnak, mellesleg éppen a szöveg okán. Nagyszerű viszont a „Rain or Hall” c. e.e. cummings vers, Minton expresszivitása még ismerőit is elképesztheti. A hozzábiggyesztett kis zongora + cimbalom(?) duó, Michael Moore darabja a lemez talán legszebb részlete, bár versenyben lehet ezért a címért a „Bits of Five” is, amelyben a magas zongorahangok olvadnak össze Vatcher ütőhangszereivel.

A 4 Walls nem fiatalok zenekara. Ezek a férfiak, akiknek a java része jócskán benne van már az érett korban, ismerik és minden ciki nélkül használják akár a pátoszt is, miközben zavarbeejtően mennek bele „komolytalanságokba”.

Info: http://www.composer.co.uk/composers/weston.html

Belehallga:

Bits of Five (5)

Rain or Hall & Sluggo (8)

Grisly (9)

Hajnóczy Csaba, 2001. okt.

 

http://www.bahia.hu

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s